A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, ami a mozgást helyettesítené.” (Görög mondás)

Az egészség a legdrágább kincsünk.
Az egészséges életmódra nevelés, már az óvodáskorban kiemelt fontosságú, főleg a mozgás a testi képességek fejlesztése.
A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti.
A gyermek, a mozgáscselekvésen, játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot.
A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd.
A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
Ezért a mi óvodánkban a legfontosabb szemlélet, és alapfeladat, hogy gyerekeink autonóm módon a szabad mozgás a szabad cselekvés és játszás lehetőségeit alkalmazva tökéletesíthessék a testi képességeiket, mozgásfunkciójukat önmagukhoz képest. Érdeklődésük, kíváncsiságuk, terhelhetőségük egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével.
A gyerekeink nagyon változatos testi és lelki adottságokkal rendelkeznek.Vannak bátor, ügyes, jó mozgáskoordinációs, és jó kondicionális képességekkel rendelkezőek, vannak gyenge izomzattal, fejletlen koordinációs mozgással és kondicionális képességekkel rendelkezőek, vannak vakmerőek, akik nem mindig kontrolálják mozgás helyzeteiket, mert veszély érzetük még nem kialakult és vannak szorongó gátlásos gyerekein és sorolhatnánk még.
Az óvodapedagógusaink feladata, hogy differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával segítsék, figyelemmel kísérjék az egyes gyerekek mozgás aktivitását, mozgás fejlődését.
A mozgásnak, a játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelésünk minden napján lehetőséget biztosítunk.

Óvodánk korszerű jól felszerelt. A csoportszobák mozgásos játékai, a teraszok lehetőségei, a nagy tornaterem és az udvar, tengernyi lehetőséget biztosít mozgásos játékok, mozgásos tevékenységek és helyzetek megvalósulására.
Az eszköz állományunk az uniós szabványoknak megfelelően biztosítják a balesetmenetes biztonságos játszás és mozgás lehetőségeket.
Nagy hangsúlyt fektetünk az udvari játszásra a levegőzésre, mert hisszük, hogy a jó kondíció alapja a mozgás mellett a jó levegő.
Figyelemmel kísérjük óvodásaink és főleg az iskolába készülődő gyerekek testi fejlődését, tartás és mozgatórendszer zavarainak kiszűrését. Ezért hosszú évek óta minden évben a tanköteles gyerekeinket ortopéd szakorvos tekinti meg szűrővizsgálat céljából. Szomorú tapasztalat, de sajnos minden évben több a tartási gyengeség-, tartási rendellenesség-, lúdtalp miatt kiszűrt gyerekek száma. Óvodánkban évek óta rendszeres gyógytestnevelés foglalkozás van, ahol játékos módon segíti a gyógy testnevelő a kezdődő elváltozások kiküszöbölését, javítását. A nagy tornaterem, a változatos eszközök, a jó kedvű játékos gyakorlatok és testnevelési játékok vonzóak a gyerekek számára, szívesen járnak gyógytornára.
A mozgás fejlődése ebben a korban meghatározó, - mely egész további életünket végig kíséri. Felgyorsult világunk, a mozgásszegény életmód, a sok, már óvodában kiszűrt mozgató és tartórendszeri probléma figyelem felhívó. Ezért nagy a mi felelősségünk, az óvodai mozgásanyagunkba beépítettük azokat a prevenciós, illetve korrekciós mozgásgyakorlatokat, amelyek célzottan és hatásosan fejlesztik a gyerekek testi képességeit, mozgását.
Fontos a szemléletváltás, - és ezt mi Zöld óvodában dolgozó óvodapedagógusok megtettük. Megismertük az elavult, ma már sok esetben ellenjavallt gyakorlatokat, és kivettük mozgásanyagunkból. Sokkal tudatosabban foglalkoznunk a tartásjavítással.
Az utóbbi években nyilvánosságra hozott szűrővizsgálatok országos adatai szerint, 40-70% azoknak a gyerekeknek az aránya, akik valamilyen kezdődő mozgásszervi elváltozásban szenvednek. Ezek közül vezető helyen szerepelnek a talpboltozat süllyedés mellett a hanyagtartás, és a helytelen tartások különböző típusai. A megelőzés lényege a kezdődő mozgásszervi elváltozások kialakulásának megakadályozása, a biomechanikailag helyes testtartás kialakításával, a törzs aktív izomfűzőjének megerősítésével, az elváltozások minél korábbi kiszűrésével, valamint azok korrekciójával.
Meggyőződésünk, hogy a gyógytestnevelés mellett a preventív szemléletű testnevelés, mozgásfejlesztés, valamint ezen elváltozások korai kiszűrése után a megfelelő korrekciós gyakorlatokat alkalmazó torna, és mozgás az egyedüli lehetséges módszer arra, hogy ezek az elváltozások ne rögzüljenek, és ne alakuljanak át a csontrendszert is érintő deformitássá.
Ezért dolgozunk az óvodánkban, nap, mint nap.

Néhány gondolat a preventív szemléletünket megalapozó tartásjavításhoz:

Testtartás: olyan egyensúlyi állapot, melyet a testtartásáért felelős izmok tartanak fent a gravitációval szemben. Szűkebb értelemben a törzs helyzetét értjük alatta. Tágabb értelemben az egész testtartására vonatkoztatjuk, beleértve a fej-, és az alsó végtagok helyzetét is.

Helyes testtartás: nincs pontos mércéje. Első sorban a gerinc nyílirányú görbületének nagysága, a helyes állás, és szép fejtartás harmonikus összhatása határozza meg. Fontos a medence helyes dőlésszöge, a test súlyvonala. A helyes testtartás megtanítása, a prevenció kulcsfontosságú eleme.

Helytelen testtartások: olyan funkcionális, elsősorban izomeredetű, csak a működésben megnyilvánuló eltérések, amelyeknél a medence dőlésszöge nő, vagy csökken, és a gerincoszlop fiziológiás görbületei eltérnek a normál anatómiai mértéktől. Ezek nem deformitások, mert a csontrendszerben nem lelhető fel kóros elváltozás.
Hanyagtartás – enyhébb tartási rendellenesség, aktív izomerővel korrigálható.
Helytelen testtartás – lapos hát, kifózis, lordózis, kifolordózis.
Mellkas - tyúkmell, tölcsérmell, fejletlen mellkas.

Mozgásterápia során a megrövidülésre és megnyúlásra hajlamos izmok:

A helytelen testtartás miatt a mellizmok, combhajlító izmok, farizmok, hasizmok rövidülésre és zsugorodásra hajlamosak, az ellentétes működésű izmok pedig megnyúlhatnak. A felületes és mély hátizom, a combfeszítő izmai, valamint a csípőhorpaszizom.
Legfontosabb teendő a helyes testtartás megéreztetése, tudatosítása, gyakorlása. Hátizom erősítés, kar-, vállöv-, far- és combizmok erősítése, tehermentesített helyzetben. Zsugorodásra hajlamos izmok nyújtása: mellizom, combhajlító izom.
Erősítő gyakorlatok után soha ne feledkezzünk meg a nyújtásról, mobilizálásról. Nagyon fontosak a mellkas fejlesztő, tágító gyakorlatok, és a légző gyakorlatok. Nem kellenek bonyolult gyakorlatok. Annál inkább fontosabb, hogy az egyszerű gyakorlatokat helyesen végezzék a gyerekek. A hibajavítás lehetősége megnő, mert egy rosszul végzett gyakorlattal nemhogy használunk, hanem esetenként árthatunk is.
Ellenjavallt gyakorlatok: felülések nyújtott lábbal, nagy törzskörzések, fejkörzés, fejhíd, gyertya, nyújtás partnerrel, talicskázás, hintázás hason, gyors törzshajlítás, lebegő ülés, térdkörzés, mélytérd hajlítás, kacsajárás, járás a lábfej külső élén, gátülés, térdelőülés bukfenc, fóka mászás.

A gyerekek mozgását segítő „Otthon végezhető ötperces torna” gyakorlat sorunk minden csoport információs tábláján megtalálható, ezeket havonta frissítjük.